Koncz Veronika: Angyal

Talán mellettünk is áll egy angyal
Ki hálót bogoz észrevétlenül,
Fejti egyre gondos, finom ujjal,
Vergődésünk nem nézi tétlenül.

Szavak híján is mindent tud rólunk.
Szomorún figyel, szelíden szeret.
Tiszta, hideg vízzel oltja szomjunk,
Életben tart, de többet nem tehet.